2008. december 26., péntek

Négy gyertya

Négy gyertya égett az adventi koszorún.

Olyan csend volt, hogy hallani lehetett amit a gyertyák beszéltek.

Az első gyertya megpislant és elkezdte:

az én nevem:BÉKE
AZ ÉN LÁNGOM VILÁGÍT,DE AZ EMBEREK NEM TARTJÁK BE A BÉKÉT..

A lángja pislákolni kezdett,még végül kialudt.

A második gyertya is rákezdte:

a nevem: HIT
AZ EMBEREK NEM AKARNAK TUDOMÁST SZEREZNI SEMMIRŐL, ÚGYHOGY HIÁBA VILÁGÍTOK ÉN IS...


Huzat támadt, és a gyertya lángja kialudt.

A harmadik gyertya szomorúan és csendesen rákezdte:

az én nevem: SZERETET
MÁR NINCS ÉRTELME, HOGY VILÁGÍTSAK AZ EMBEREKNEK,FÉLRETOLTAK ÉS ELFELEJTETTEK.....

És lángja sisteregve kialudt.

Egy kisfiú lépett a szobába, ránézett a gyertyákra , és így kiáltott:

"NEKTEK ÉGNETEK KELL ! "
És majdnem sírva fakadt.....

Ebben a a pillanatban megszólalt a negyedik gyertya is :

Ne FÉLJ! AMEDDIG ÉN ÉGEK, ADDIG MINDIG VAN REMÉNY!


A gyermek szeme felragyogott,meggyújtotta róla a három kialudt gyertyát.
A remény lángjának soha nem szabad kialudnia......és így a négy lángot:

A Békét, a Hitet, a Szeretet és Reményt...őrizni kell mindörökre !

Add ,Urunk, hogy soha ki ne aludjon bennünk a Remény !
Hadd legyünk eszköz kezedben, amely segít megőrizni gyermekeink szívében: a béke,a hit,a szeretet és a remény lángját !!

Nincsenek megjegyzések: